1799. nov. 9. |
Napoleon államcsínye (brumaire 18.) |
1800 |
Napoleon győzelme Marengónál |
1801 |
francia–osztrák béke Lunéville-ben |
1802 |
francia–angol béke Amiensben |
1804–1847 |
Mohamed Ali uralma Egyiptomban |
1804 |
Napoleon császárrá koronáztatja magát |
1804 |
Haiti függetlensége |
1805 |
trafalgari ütközet |
1805 |
Napoleon győz Austerlitznél és bevonul Bécsbe |
1806 |
Poroszország megsemmisítése (Jéna, Auerstadt) |
1806 |
a német-római birodalom megszűnése, I. Ferenc ezt követően Ausztria császára |
1806 |
Napoleon kihirdette a kontinentális zárlatot |
1807 |
orosz vereség Friedlandnál, tilsiti béke |
1807 |
Fulton gőzhajója |
1808 |
francia bevonulás Madridba, spanyol felkelés |
1809 |
osztrák vereség Wagramnál |
1810–1825 |
függetlenségi háborúk Latin-Amerikában |
1812 |
Napoleon betör Oroszországba |
1812 |
borogyinói ütközet |
1813 |
a lipcsei "népek csatája" |
1814 |
a koalíciós hadsereg bevonul Párizsba, Napoleont Elba szigetére száműzik, az új király XVIII. Lajos |
1814–1815 |
a bécsi kongresszus |
1815. márc. |
Napoleon partraszállása és "száz napos uralma" |
1815 |
a Szent Szövetség megalakulása |
1815 |
a waterloo-i csata |
1815–1830 |
Bourbon restauráció Franciaországban |
1815 |
Német Szövetség |
1817 |
Ricardo: A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei |
1819 |
vashíd a Tweed folyón |
1820 |
Missouri-egyezmény az Egyesült Államokban |
1820 |
spanyol tisztek felkelése, nápolyi felkelés |
1821 |
Napoleon halála Szent Ilona szigetén |
1821 |
görög szabadságharc |
1822 |
Fourier: Az általános egység elmélete |
1822–1823 |
magyar nemesi ellenállás kibontakozása |
1823–1824 |
Saint-Simon: Az iparosok kiskátéja |
1825. dec. |
dekabrista mozgalom Oroszországban |
1825 |
Stephenson gőzmozdonya |
1825–1827 |
országgyűlés Pozsonyban |
1829 |
a független Görögország elismerése |
1830 |
Széchenyi: Hitel |
1830 |
júliusi forradalom, Franciaország alkotmányos királyság (Lajos Fülöp) |
1830 |
Belgium független és semleges |
1830–1831 |
oroszellenes szabadságharc Lengyelországban 1830 a franciák elfoglalják Algírt |
1831. szept. |
lengyel vereség, Varsó elesett |
1831 |
Széchenyi: a Vaskapu szabályozásának kezdete |
1831 |
Dessewffy József: Taglalat |
1831 |
Széchenyi: Világ |
1831 |
felvidéki parasztfelkelés (koleralázadás) |
1832 |
választójogi reform Angliában |
1832–1836 |
az első reformországgyűlés |
1833 |
Wesselényi: Balítéletekről |
1833 |
Széchenyi: Stádium 1831 a lyoni selyemszövők mozgalma |
1833–1836 |
Kossuth az Országgyűlési Tudósításokat szerkeszti |
1834 |
német vámszövetség |
1834 |
második lyoni felkelés |
1835 |
I. Ferenc halála után V. Ferdinánd a trónon |
1835 |
Kölcsey elbúcsúzik az országgyűléstől, Wesselényi perbe fogása |
1836 |
a népcharta Angliában |
1836 |
felségsértési per Lovassy és társai ellen |
1837 |
Kossuth letartóztatása |
1839–1840 |
reformországgyűlés (önkéntes örökváltság) |
1840–1842 |
Az első ópiumháború Kínában |
1841. jan. |
Kossuth beindítja a Pesti Hírlapot |
1842 |
az első ipari kiállítás |
1842 |
Pesti Magyar Kereskedelmi Bank |
1843–1844 |
reformországgyűlés (magyar az államnyelv) |
1844 |
sziléziai takácsok mozgalma |
1844 |
Védegylet |
1844 |
Kossuthot eltávolítják a Pesti Hírlaptól |
1844 |
orosz ajánlat Angliának Törökország felosztására |
1846 |
parasztfelkelés Galíciában |
1846 |
a Pest–Vác vasútvonal megnyitása |
1846 |
a Konzervatív Párt megalapítása |
1847 |
Ellenzéki Párt, ellenzéki nyilatkozat |
1847 |
Táncsics börtönbe hurcolása |
1847–1848 |
az utolsó rendi országgyűlés |
1848. febr. |
a Kommunista Kiáltvány megjelenése |
1848. febr. |
Kossuth alkotmányt kér az osztrák és olasz tartományoknak |
1848. febr. 22. |
forradalom Párizsban |
1848. febr. 24. |
Lajos Fülöp lemond |
1848. febr. 24. |
Franciaország köztársaság |
1848. márc. 3. |
Kossuth felirati javaslata |
1848. márc.13. |
forradalom Bécsben |
1848. márc. 14. |
Kossuth kiegészített felirati javaslatát a főrendiház is elfogadja |
1848. márc. 15. |
országgyűlési küldöttség a felirattal Bécsben |
1848. márc. 15. |
forradalom Pesten |
1848. márc. 18–19. |
berlini forradalom |
1848 |
Louis Blanc: A munka megszervezéséről |
1848. ápr. |
a chartisták harmadik petíciója |
1848. ápr. 11. |
a törvények szentesítése |
1848. máj. 18. |
a frankfurti német parlament megnyitása |
1848. jún. 2. |
szláv kongresszus Prágában |
1848. jún. 17. |
a prágai felkelés leverése |
1848. jún. 23. |
forradalmi mozgalom Havasalföldön |
1848. júl. 23. |
munkásfelkelés Párizsban |
1848. szept. |
a hó közepén Országos Honvédelmi Bizottmány jön létre, elnöke Kossuth |
1848. okt. 6. |
a második bécsi forradalom |
1848. okt. 31. |
a bécsi felkelés leverése |
1848. dec. 2. |
V. Ferdinánd lemondatása, Ferenc József kinevezése, majd koncentrált támadás Magyarország ellen |
1848. dec. 10. |
Louis Bonaparte köztársasági elnök |
1849. febr. 9. |
a római köztársaság kikiáltása |
1849. márc.23. |
az észak-itáliai forradalom veresége |
1849. ápr. 14. |
a Habsburg-ház trónfosztása Debrecenben |
1849. ápr. 23. |
Pest felszabadítása |
1849. máj. 2. |
a Szemere-kormány megalakulása |
1849. máj. 9. |
I. Miklós cár kiáltványa Ausztria megsegítéséről |
1849. máj. 21. |
Buda visszavétele, egész Magyarország szabad |
1849. júl. 3. |
Rómát francia csapatok foglalják el |
1849. aug. 13. |
világosi fegyverletétel |
1849. aug. 22. |
Velencét elfoglalják az osztrákok |
1849. okt. 6. |
Batthyány Lajos és a tizenhárom aradi vértanú kivégzése |
1849–1850 |
Haynau rémuralma |
1850–1859 |
Bach-rendszer |
1851–1852 |
Kossuth, kiszabadulva Törökországból, angol és amerikai körutat tesz |
1851. dec. 2. |
Louis Bonaparte katonai államcsínye |
1851–1864 |
Tajping-felkelés Kínában |
1852. dec. 2. |
III. Napoleon megkoronázása |
1853–1856 |
krími háború |
1854 |
Kansas felvétele az amerikai államok uniójába |
1855. |
tavasz Cavour 15.000 olasz katonát küld a Krímbe |
1855. szept. 8. |
Szevasztopol bevétele |
1856 |
a krími háborút lezáró párizsi béke |
1856 |
a második ópiumháború Kína ellen |
1857 |
világgazdasági válság |
1857 |
szipoj-felkelés Indiában |
1859 |
osztrák hadüzenet Piemontnak |
1859. jún. 24. |
solferinói csata |
1859 |
John Brown halálos ítélete |
1859 |
Charles Darwin: A fajok eredete |
1859 |
a román fejedelemségek egyesítése (Cuza ezredes) |
1860. |
tavasz Közép-Itália államai csatlakoznak Piemonthoz |
1860. máj. 11. |
Garibaldi szicíliai partraszállása |
1860. okt. 20. |
Októberi Diploma |
1860 |
Lincoln az Egyesült Államok elnöke |
1861 |
Februári Pátens |
1861 |
jobbágyfelszabadítás Oroszországban |
1861. márc.18. |
az olasz királyság kikiáltása |
1861 |
országgyűlés összehívása, Határozati és Felirati Párt alakul, Teleki öngyilkos lesz |
1861–1865 |
Schmerling-féle provizórium |
1861 |
11 déli állam kilép az unióból, kitör az amerikai polgárháború |
1862. |
nyár Garibaldi: Róma vagy halál! |
1862 |
Kossuth dunai konföderáció terve |
1862. aug. 28. |
Garibaldi fogságba esik |
1862 |
francia partraszállás Mexikóban, Mexikó trónján Habsburg Miksa bábcsászár |
1862. szept. |
Bismarck lett a porosz miniszterelnök |
1863 |
a schleswig-holsteini háború |
1863 |
Általános Német Munkásegylet (Lassale) |
1863. jan. |
lengyel szabadságharc és jobbágyfelszabadítás |
1863 |
rabszolgafelszabadítás és földtörvény az Egyesült Államokban |
1864 |
jobbágyfelszabadítás Romániában |
1864 |
Nemzetközi Munkásszövetség (I. Internacionálé) |
1865 |
északi győzelem az amerikai polgárháborúban, halálos merénylet Lincoln ellen |
1865 |
Deák húsvéti cikke |
1866 |
porosz–osztrák háború, königgrätzi csata, északnémet szövetség |
1866 |
olasz hadüzenet Ausztriának, vereségük ellenére visszaszerzik Velencét |
1867 |
megalakul a Balközép és a Deák-párt |
1867 |
választójogi reform Angliában |
1867 |
Habsburg Miksa kivégzése Mexikóban |
1867 |
Marx megjelenteti a Tőke első kötetét |
1867 |
Szerbiából kivonják a török helyőrségeket |
1867 |
Luxemburg német megszállása, majd semlegesítése |
1867 |
kiegyezés |
1868 |
a feudális anarchia felszámolása Japánban, a modernizáció kezdete (Meidzsi-fordulat) |
1868 |
magyar–horvát kiegyezés, nemzetiségi és népiskolai törvény |
1869 |
az első szociáldemokrata párt Németországban |
1870 |
III. Napoleon hadüzenete, porosz–francia háború |
1870. szept. 2. |
francia kapituláció Sedannál, III. Napoleon fogságba esik |
1870. szept. 4. |
Párizsban kikiáltják a (harmadik) köztársaságot |
1870. szept.20. |
olasz bevonulás Rómába, befejeződik az olasz nemzeti állam egyesítése |
1871. jan. 18. |
Versaillesban kikiáltják a német császárságot, megalakul az egységes Németország |
1871. márc.28. |
a párizsi kommün átveszi a hatalmat |
1871. máj. 21. |
a párizsi kommün bukása |
1871 |
dán szociáldemokrata párt megalakulása |
1872 |
az I. Internacionálé székhelye New York |
1873 |
a három császár (orosz, német, osztrák) szövetsége |
1873 |
Budapest egyesítése |
1873 |
világgazdasági válság |
1874 |
a Balközép és a Szélsőbal fúziójából Függetlenségi Párt alakul |
1875 |
megalakul a Szabadelvű Párt és a Konzervatív Párt |
1875 |
egységes német szociáldemokrata párt (gothai program) |
1875 |
törökellenes felkelés Hercegovinában |
1876 |
szociáldemokrata párt az Egyesült Államokban |
1876 |
Bell: telefon |
1877 |
Puskás Tivadar: telefonközpont |
1877. ápr. |
orosz hadüzenet Törökországnak |
1877–1878 |
orosz–török háború |
1877 |
Románia független |
1878 |
berlini kongresszus |
1878 |
Egyesült Ellenzék alakul |
1878 |
a Monarchia megszállja Bosznia-Hercegovinát |
1878 |
cseh szociáldemokrata párt alakul |
1879 |
egységes francia szociáldemokrata párt |
1879 |
kettős szövetség (Németország és Ausztria–Magyarország) |
1880 |
megalakul a Magyarországi Általános Munkáspárt |
1881 |
létrejön a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű |
1882 |
megalakul az Adriai Tengerhajózási Rt. |
1882 |
Olaszország csatlakozásával létrejön a hármas szövetség |
1882 |
a világ első villanytelepe New Yorkban (Edison) |
1885 |
orosz támadás Afganisztánban |
1886 |
egységes megyerendszer jön létre |
1886 |
az egységes Bulgária megalakulása |
1888 |
II. Vilmos a német trónon |
1890. márc. 9. |
Tisza Kálmán lemondása |